János evangéliuma 8. fejezet 44-dik verse vajon a zsidóságra, mint népre vonatkozik?

Gondoljuk át a János evangéliuma 8,44 bibliaversét, ezúttal nem annyira annak tartalmát, hanem azt, hogy kiknek mondta ezt Jézus!

Jézus mondja: „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és a hazugság atyja.” (ford. Károli Gáspár)

Az Úr Jézus ebben a kijelentésében úgy tűnik, mint hogy ha a zsidókról azt jelentené ki, hogy ők az ördög atyától valók. Vajon ez az értelmezés megállja-e a helyét a Biblia és ezen belül az Újszövetség igéinek egybevetésére alapozott írásmagyarázat szerint?

Ha csak ezt a bibliaverset olvasnánk el és még néhány verset az előzményekből, akkor egyértelműen arra gondolhatnánk, hogy Jézus itt az egész zsidóságot az ördög atyától valónak jelenti ki. Ám hogy ha az egész fejezet szövegösszefüggésében olvassuk el ezt a verset, és az Újszövetség más kijelentéseivel is egybevetjük, akkor kiderül, hogy egyáltalán nem erről van szó.

A 8-dik fejezet előzményéből kiderül, hogy Jézus a farizeusokkal beszélget elsősorban, akik megszólították, amikor ő a népet tanította. Jézus nekik válaszol, de a korabeli zsidóságból több hallgató is jelen lehet ennél a beszélgetésnél. A nép vallási vezetői közé tartozó farizeusok voltak azok, akik irigységből és féltékenységből gyakran támadták a Galileából jött tanítót, gyakran kérdésekkel próbálták Jézust megfogni és nyilvánosan megszégyeníteni. Az Üdvözítő az ő módszereiket azonban sosem vette át, hanem minden megnyilatkozásában az isteni szeretet, az igazságosság és a becsületes eljárásmód jellemezte.

  1. Az egész fejezet szövegösszefüggését vizsgálva úgy látszik, hogy Jézus inkább a zsidóság egy részének, jelen esetben a farizeusoknak mondta ezt a kemény kijelentést és nem az egész népnek.

Ha az evangéliumok összefüggéseit nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az Úr Jézus példázatokkal küzdött az írástudók (értsd: az Ószövetségi írásokat magyarázók) és a farizeusok megmentéséért is. Ezért mondta el pl. a szőlőmunkásokról szóló példázatát is, hogy a vallási vezetők magukra ismerjenek anélkül, hogy meg kellene szégyenülniük a nép előtt, és így legyen lehetőségük a megtérésre.

A János evangéliuma 8,3-ban kiderül, hogy az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Jézus először ezzel az üggyel foglalkozott. Ezt az asszonyt is azért vitték Jézushoz, hogy megfogják őt beszédében és később vádolhassák Őt. Ezzel az esettel most nem foglalkozom, mert nem ez a témám. A 8-dik fejezet viszont ezzel kezdődik. Ezután Jézus önmagát a világ világosságának jelenti ki a János 8,12-ben, és a 13-dik versben kiderül, hogy még mindig ott áll Jézus előtt néhány farizeus, vagy azért, mert visszajöttek, vagy azért, mert János evangélista a Szentlélek sugalmazására egymás után illesztette ezeket a sorokat. Tény az, hogy ismét a farizeusok szólítják meg Jézust, az Üdvözítő pedig válaszol nekik.

A János 8,2 és a 20 versben található „templom” és a „kincstartó” kifejezések is azt igazolják, hogy ugyan azon a helyszínen történt a házasságtörő asszony Jézushoz vitele és az ezt követő beszélgetés vagy vita ebben a fejezetben. A János 8. fejezetét végig elolvasva azt láthatjuk, hogy ugyan arról az eseménysorozatról van szó, és ez a párbeszéd, vita folytatódik tovább a farizeusok és Jézus között.

A János 8,22-nél úgy tűnik, mint hogy ha váltás lenne, Jézus most nem a farizeusokhoz szól, hanem a zsidókhoz. Ez azt valószínűsíti, hogy a farizeusok jelenlétében most már amit mondani akar, azt mindenkinek mondja, hiszen nem zugolyában történtek az események és a párbeszéd közte és a vallási vezetők között. Az Üdvözítő szeretné, hogy a nép közül valók is okulhatnának a szavaiból, nemcsak az írástudók.

  1. Ezt követően az említett 8-dik fejezetben Jézus tanúságot tesz az Atyáról, és a 30-33-dik versekben szólt a benne hívő zsidókhoz. Kiderül tehát ebből a fejezetből, hogy a jelenlévő zsidók közül is voltak, akik hittek benne.

Márpedig, hogy ha a zsidók közül hittek benne, akkor azok nem lehettek az ördög atyától. Akiket Jézus az ördög atyától valóknak mond, azok nem azonosak ezzel a benne hívő zsidókkal. Ebből is láthatjuk, hogy a Jn 8,44 kijelentése nem vonatkozhat az egész zsidó népre, hanem azokra, akik a szívükben megkeményedtek vele szemben, és akik elutasították Őt és az Ő igéit!

A János 8. további párbeszédének hangvétele is abba az irányba mutat, hogy Jézus továbbra is az írástudókkal, a nép vallási vezetőivel vitatkozik, illetve azoknak érvel, és ők válaszolnak neki. Az egyszerű nép nem nagyon értett akkor a vallási kérdésekhez, legalább is nem olyan szinten, mint a farizeusok. Tehát a fejezet indítását és folyatását tekintve valószínű, hogy Jézus továbbra is a nép vallási vezetői számára mondja, amiket mond.

  1. Van még egy szempont, amit csak egy másik fordítási lehetőség nyomán érthetünk meg, még pedig az, hogy amikor Jézus a zsidókhoz szól, akkor azt lehet úgy is fordítani és érteni, hogy a júdeaiaknak mondta.

Amennyiben ez a fordítás is helyes, akkor ebből is megérthetjük, hogy a Jn 8,44 nem vonatkozhat az egész zsidó népre, hanem csak azokra, akik Jézust Júdeában elutasították és megvetették, mivel Galileában sokan hittek benne. Galileában vegyes népesség lakozott, lehet, hogy többségében nem zsidók éltek, de azok is laktak ott, mivel Jézus időnként a zsinagógákban is tanított. Ezek alapján egyértelmű, hogy akik Galileában hittek benne a zsidók közül, még ha kissebségben voltak is a többi idegen népesség között, azok sem voltak az ördög atyától valók. Így ez is cáfolja azt, hogy a János 8,44 kijelentése az egész zsidóságra vonatkozna.

És van még egy fontos szempont, amit az írásom elején említettem, ez pedig az Újszövetség és akár a teljes Biblia belső összefüggései ebben a témában.

  1. Egyrészt vegyük figyelembe, hogy Jézusnak a tanítványai mind zsidók voltak, még sem voltak az ördög atyától valók, mert hittek benne.

Az „ördög atyától valók vagytok” azt jelenti, hogy „ti nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen”. A Krisztus igéibe és személyébe vetett hit nélkül nincs senkinek sem, egyetlen nemzet fiának, vagy lányának sem örök élete. Aki mindvégig kitart abban, hogy nem hisz és nem enged Krisztusnak (Jn 3,36), az az ember a bűneivel marad Megváltó és megváltás nélkül, és le kell aratnia a bűn végső következményeit, azaz Isten haragja marad rajta. Így kiderül róla, hogy az ördög atyától való, mert mindvégig a bűn szolgája maradt. Jézus éppen ebben a 8-dik fejezetben beszél arról, hogy aki bűnt követ el, az szolgája a bűnnek, és hogy egyedül a Fiú, maga Jézus az, aki megszabadít a bűntől. És akit megszabadít, az valóban szabad lesz, és már nem lesz az ördög kelepcéjében, már nem lesz az ördög atyától való.

Nyilvánvalóan nem lehet a János 8,44-et úgy érteni, és senki sem érti úgy, hogy az ördög teremtett volna bárkit is, mert egyedül az Atya teremt a Fiú által (Jn 1,3; Kol 1,15-20). Ezt csak a teljesség kedvéért említem meg.

  1. Az, hogy valaki az ördög atyától való az azt jelentheti, hogy a bűn hatalmában marad és nem akar Jézushoz menni, hanem minden esetben ellenáll a saját Megváltójának és folyton önmagát igazolni próbálja vele szemben, ahelyett, hogy szembe nézne a valósággal, hogy Isten színe előtt sosem lehet igazzá és elfogadottá a Jézus Krisztusba vetett hit, és Krisztus érte is meghozott helyettes áldozatának az elfogadása nélkül.

A János 1,11-12 (valamint a Jn 1,18: „egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van”) szerint az Isten Fia „övéi közé jött, de övéi nem fogadták be őt. Valakik pedig befogadták őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek…” Ha a zsidó nép egésze az ördögtől való volna, akkor Krisztus nem az övéi közé jött volna. Voltak viszont a zsidók közül, és később pedig minden nemzet, nép és ágazat közül sokan, akik befogadták őt, ezek az emberek a hit által Isten gyermekei lettek. Ők Istenből születtek újjá a hit és a Szentlélek által és nem maradtak a bűnnek és annak szerzőjének a sátánnak a rabszolgái, szolgálva a bűnnek (Jn 8,34.36).

  1. Egy másik újszövetségi összefüggés is megerősíti a fenti érvelésemet, nevezetesen az, hogy Jézus a saját kora nemzedékének mondhatta legfeljebb, hogy „ti az ördög atyától valók vagytok”, mivel többségében elutasították Őt, akit a mennyei Atya küldött.

Én ezt az értelmezést tartom a leghelyesebbnek, mert ez megáll a teljes Újszövetség és a teljes Biblia összefüggései alapján is! Lásd a Máté 12,43-45 verseit, ahol Jézus arról ír, hogy a tisztátalan lélek kimegy az emberből és víz nélküli helyeken nyugalmat keres, de nem talál, majd visszatér ugyan ahhoz az emberhez, aki korábban megszabadult, és a házat (értsd: az illető ember lelkét, szívét) üresen találja, azaz Jézus nélkül, ezért maga mellé vesz még hét társat, visszatér abba az emberbe és annak az embernek az állapota gonoszabb lesz, mint korábban volt. És most következik az, amire utalni szeretnék szó szerint idézve az evangéliumból: „Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.” (Károli ford.), azaz „így történik ezzel a gonosz nemzedékkel is.” (Szent Jeromos Kat. Bibliatársulat ford.)

Krisztus sokakat megszabadított közülük, meg is gyógyította őket, életével, szeretetével tökéletes példát mutatott, tanította őket, ám azoknak többsége visszatért a bűneihez. Ezért annak a nemzedéknek az állapota gonoszabb lett, mint korábban volt, mielőtt Jézus munkálkodott volna értük. Ez azért van így, mert a jó Isten a tudatlanság idejét elnézi (ApCsel 17,30), a bűn attól még törvényszegés marad (1Jn 3,4), az Isten szeretettörvényének az áthágása. Ám a jó Atyánk kegyelmi időt biztosít azért, hogy a bűnös ember megtérjen és éljen. Aki találkozott valamilyen formában Krisztussal és az ő tanításával és a belé vetett hit és az igéjének való engedelmesség helyett a maga elgondolását vagy bármi mást elsődlegesnek tart Krisztussal szemben, az visszautasította az Istentől kapott világosságot. Mivel ezzel a világossággal szemben döntött, ezért saját magát zárta sötétségbe. Ha megmarad ebben az állapotában, akkor a bűn szerzőjétől valónak bizonyul végül és sosem üdvözülhet, így igaz lesz rá a János 8,44 kijelentése.

A Jézus korabeli gonosz nemzedék állapota és végső sorsa, - kivéve a maradékot, akik Jézusban hittek, - valóban tragikus és szomorú véget ért, mivel nem ismerték fel Jézus személyében, tanításában, csodáiban az értük való önzetlen fáradozásában „az ő Istentől való meglátogatásuknak az idejét (vö.: Lk 1,68; Lk 19,41-44). Ennek az lett a következménye, hogy amit választottak a vallási vezetőik által, annak kellett meginniuk a levét. Krisztus helyett akkori vallási vezetőinek a befolyására a nép többsége sajnos Barabást választotta, aki gyilkos volt. Ebben az összefüggésben is találkozik a Jn 8,44 kijelentése és értelme. Emiatt le kellett aratniuk a választásuk rettenetes gyümölcseit: Júdeának és Jeruzsálemnek a római seregek általi elfoglalását és lerombolását Kr. u. 70-ben. Jézus szavai beteljesedett rajtuk: „pusztán hagyatik néktek a ti házatok” (Mt 23,38; Lk 13,35); „nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen” (Jn 5,40); „ti atyáitok dolgait cselekszitek” (Jn 8,41) és atyáitok hagyományát követitek, azt tartjátok magatok számára az üdvösség mértékének, nem az Isten igéjét - egészíthetném ki értelemszerűen Jézusnak a szavait az evangélium üzenete alapján.

A fenti érvelésen kívül még számos Ó- és Újszövetségi kijelentés van, amelyek fényében megérthető és világos, hogy Jézus nem a zsidó nép egészére mondta azt, hogy „ti az ördög atyától valók vagytok”. Ám azzal is számolnom kell, hogy minél hosszabb egy-egy téma kifejtése, annál kevesebben olvassák el, ezért most ezt a gondolatkört itt le kell zárnom. Remélem, hogy az elfogulatlan olvasó számára néhány szempontot tudtam nyújtani nem a János 8,44 értelmezéséhez, hanem ahhoz, hogy ezt a mondatot Jézus kiknek, miért mondta és kik azok, akikre ez vonatkozik valójában.

A pusztámból, 2021. 02. 01.

A másként vélekedők álláspontját tiszteletben tartva szeretettel:

Pongrácz Róbert

 

Felhasznált irodalom:

  1. Szent Biblia, ford. Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2004.
  2. Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Kat. Bibliatársulat, Budapest, 2017.

Hasonló bejegyzések

http://szentiras.net/

2021 © SZENTÍRÁS.  Készítette: repyx