Szentírás
Online Bibliák:
Szent István Társulat fordítása
A Biblia Isten szava emberi nyelven
A Szentírás, azaz a Biblia Istentől származó kinyilatkoztatásáról maga az Újszövetségi Szentírás tanúskodik félreérthetetlenül.
Pál apostol Timóteushoz írt második levele 3,16: „A teljes írás Istentől ihletett …” = „Istentől lehelt” a görög szerint; tehát nemcsak egyik vagy másik bibliai könyv, hanem a teljes Biblia, a teljes Írás Isten Lelkétől sugalmazott kinyilatkoztatás.
Péter apostol második levele 1,19-21: „És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, hogy ha figyelmeztek (figyeltek), mint sötét helyen világító szövétnekre (lámpásra), míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben. Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támadt saját magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szentlélektől indíttatva (vitetve, hordozva) szólottak az Istennek szent emberei.” = Az Isten igéje, a prófétai szó Isten Lelkétől származik, amelyet Istennek szent emberei írtak le, mivel a Szentlélek kiválasztotta őket erre a célra. Ők az Istentől származó kijelentéseket (látomást, prófétai álmot vagy gondolatihletést) emberi nyelven írták le. Így az Isten szava emberi szó lett, de megmaradt mégis Isten üzenetének, ahhoz hasonlóan, ahogyan az Isten Fia, Jézus emberré lett, mégis megmaradt Isten Fiának is ugyanakkor. A Szentlélek a prófétákat és az apostolokat ihlette. Isten nem diktálta a bibliai könyveket, hanem betöltötte a szent írók elméjét és szívét, azok gondolatait, a szent írók pedig emberi nyelven és a maguk szókészletével fogalmazták meg, adták vissza pontosan az Isten üzenetét.
Pál apostolnak a tesszalonikaiakhoz írt első levele 2,13: „Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, mint hogy valósággal az is, amely munkálkodik is ti bennetek, akik hisztek.” = Ennél és a többi igehelynél is más fordításokat is érdemes egybe vetni a Károli fordítással, és ezekből mind kitűnik, hogy az apostolok által hirdetett evangélium és ez a Tesszalonikaihoz írt levél is (a többi bibliai könyvvel együtt) „valósággal” Isten beszéde!
Péter apostol első levele 1,10-11 = Az ószövetség prófétáin keresztül is Krisztus Lelke szólt e szerint a bibliavers szerint!
János evangéliuma 10,35: „… Az írás fel nem bontható” (vagy „nem veszíti érvényét”). – mondja Jézus. = Maga Jézus tesz tanúságot az evangéliumokban a bibliai (elsősorban az ószövetségi iratok) Istentől származó voltáról: „sohasem olvastátok az Írásokban…” vagy „… mint van megírva, hogyan olvasod?” Dániel könyvével kapcsolatban pedig egyenesen felszólít: „Aki olvassa, értse meg!” (Mt 24,15)
Máté evangéliuma 4,4: A pusztában történt megkísértésekor pedig ezt mondta: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (vö.: 5Móz / MTörv 8,3). Jézus tehát Mózes ötödik könyvéből idézett a sátánnak, és annak mind a három kísértését az Ószövetségből idézve verte vissza. Ebből kettőt Mózes ötödik könyvéből és egyet a 91.dik zsoltárból. Ezzel Jézus Isten szájából származónak ismerte el az Ószövetségi iratokat, és példát adott arra, hogy milyen módon használjuk az Isten igéjét, mint a „Lélek kardját” (Ef 6,17) a sötétség erőivel szemben folytatott szellemi küzdelmeinkben.
János evangéliuma 5,39.46-47: „Tudakozzátok az írásokat (az ószövetségi írásokat), mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam. … Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek, mert énrólam írt ő. Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?”
Lukács evangéliuma 24,27: „És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, amik őfelőle megírattak.” = Ezt a feltámadt Jézusról írja János apostol, aki az emmauszi tanítványoknak az Ószövetség könyveiből magyarázott az úton.
Lukács evangéliuma 24,44-45: „És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek voltam, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban énfelőlem.” – mondja a feltámadt Jézus az apostoloknak. A bibliavers így folytatódik: Lukács evangéliuma 24,45: „Akkor megnyitotta az ő elméiket, hogy értsék az írásokat.” = hogy értsék az ószövetségi iratokat, mert Jézus koráig még csak azok voltak leírva. Az újszövetségi írásokat később, az első század végéig írták le a Szentlélek sugalmazására.
Jelenések könyve 1,1: „Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten…” = A Jelenések könyve közvetlenül Jézus Krisztustól származó kinyilatkoztatás!
Az Ószövetségből két példa:
„Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, aki az Anatótban, Benjamin földjén lakó papok közül volt, akihez szólt az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az ő uralkodásának tizenharmadik esztendejében, stb.” (Jer 1,1-2)
Lásd még: Ezékiel könyve 1,1-3
A fenti bibliai kijelentések miatt a Szentírást Istentől származó kinyilatkoztatásnak, Isten szavának tekintem, és mint ilyent veszem a kezembe. Aki nem Isten kinyilatkoztatott szavaként fogadja el a Biblia 66 könyvét, az tulajdonképpen elveti azt. Ezért érdeklődéssel, alázattal és annak olvasása előtt mindenkor imádkozva nyissuk ki a Bibliát! Ha így teszünk, akkor a Biblia üzeneteinek a megértésében az a Szentlélek fog segíteni, aki sugalmazta azt egykor a szent íróknak.
Áldott bibliatanulmányozást kívánok!